A 12 lektorált és szerkesztett novella közül a következőket olvashatod:
A fenti cím alapján azt gondolhatnád, hogy egy horror töténetet fogsz olvasni, de természetesen erről szó sincs. Ez az elbeszélés előrevetíti az írásaim hangulatát és a mesélési stílusomat.
Sokan a stopposok mekkájaként gondolnak a 70-es évek Amerikájára, ahol barátságos emberek, családok osztották meg autóikat az utazni vágyó fiatalokkal. Vajon mindig így történt?
‘A hotel’ a 90-es évek Angliájába repíti téged. Alapötlete a lillafüredi Palotaszállóban eltöltött pár nap alatt fogalmazódott meg bennem. Valahogy így kezdődött: mi lenne ha…
Az embernek néha szüksége van egy érzelmes történetre, ami kirángatja a mókuskerékből…
Egy magányos ember a munkája során megmagyarázhatatlan jelenséggel szembesül. Az ő örlődését dolgozza fel ez a novella.
„Másnap kora délelőt közelítették meg a lassan sodródó Északi Szélt. Többször jeleztek neki a kürttel és a hangosbeszélőn, mindhiába. A személyzetnek nyoma veszett.”
„Az emeberek csak sodródnak az életükkel, természetesnek véve, hogy amit eltervezetek, az bekövetkezik. Aztán a másodperc törtrésze alatt gyökeresen megváltozik minden. Visszavonhatatlanul. Paul sem gondolta, hogy este hétkor Ann már halott lesz, ő maga pedig gyanúsítottként egy rideg kihallgatószobában fog ülni.”
Ezt a novellát az élet ihlette.
„Gilberta magához ragadta a szót.
– Próbáljuk meg beazonosítani, mi lehet ez. Nem tudom te hiszel-e a természetfeletti dolgokban, olyanokban, mint például szellemek, boszorkányság.
Rosita gyorsan keresztet vetett.”
„Mrs. Cromwell készségesen megismételte.
–… ezeket a bűnöket követtem el.
A nő elcsendesedett, Stephan pedig türelmesen várt. Tudta, hogy a következő szavakat milyen nehéz kimondani.
– Paráználkodtam – bökte ki végül nagy sóhajtozások közepette. „
A lányom imádja az orvoskrimiket, ezért gondoltam meglepem egy ilyen témájú novellával.
A kórbonctannál pedig nem találtam alkalmasabb helyszínt…
Egy new yorki felhőkarcoló liftje a 15. emeleten megáll és sötétbe borul. Amikor ismét kigyúlnak a lámpák, az utasok az egyik lakótársukat a földön fekve találják. Az illető vért köhög, láthatóan már csak másodpercei vannak hátra…
Ehhez a novellához egy nagy adag nyitottságra és fantáziára van szüksége az olvasónak.
Műfaja számomra meghatározhatatlan, de ha mégis bele kellene erőltetnem egy skatulyába, akkor én a „fekete humor” feliratú dobozra voksolnék.